Chapter 4.~Új Suli Első Nap...

/Három nap múlva/
*Reggel*
Az ébresztőórám negyed 9-kor ébresztett, mivel, itt a tanítás csak fél 10-től van. Szépen lassan felkeltem, és szembesültem egy komoly problémával.
Nem tudom mit vegyek fel. Első nap nem akartam szokásomhoz híven túl merészen felöltözni, de más ruhán nem vagyon akadt a kirívón kívül. Aztán úgy gondoltam, hogy úgy is mindegy és kerestem valami csinos darabot.
Mivel ma amolyan évnyitó- és első iskolai nap van, kicsit próbáltam elegánsra venni a témát, de azért megmaradt az a kellemes nyári feeling is.

Elkészültem, megreggeliztem, majd felvettem egy magassarkút és indultam a suliba.
Éppen akkor lépett ki az ajtón Harry, amikor én. Felém integetett, és mutatta, hogy menjek oda. Elindultam felé, aztán amikor odaértem mosolyogva ölelt magához.
-Jó reggelt!-köszönt.
-Neked is!-köszöntem vissza.
-Ööö... Melyik suliba írattak?- kérdezte kíváncsian, némi reménnyel a hangjában.
-Azt hiszem a St. Augustine's-ba..
-Azt hiszed, vagy tudod is?
-Tudom. -mondtam bizonytalanul.
-Akkor jó! Mert egy suliba jársz velem és a többiekkel..- vigyorodott el szélesen.
-Juhiii!!! Nem kell az első napomat egyedül töltenem!!!- tapsikoltam vidáman.
-Na, gyere menjünk. Én kocsival szoktam bemenni, úgyhogy jöhetsz velem. -Harry.
-Köszi Styles!- heherésztem és Harry oldalán odaballagtam Harry szép nagy Range Rover-jához. Beszálltunk és elindultunk a suli felé.
-Mi lenne, ha minden reggel velem jönnél? Nem kéne gyalogolnod. És nekem sem kellene egyedül kocsikáznom a suliba.-kacsintott rám.
-Én benne vagyok. -vontam vállat.
-Azt tudod, hogy melyik osztályba mész??
-Elvileg a D-be. De még beszélek az igazgatóval. Meg még az órarendemet is megkapom.-sóhajtottam.
-Akkor jó. -mosolygott és lefékezett egy hatalmas épület előtt.-Itt van. Ez a suli. -mutatott ki az ablakon.
-Hűha!- tátottam el a számat.
Egy igényesen felépített iskola volt. Az állami intézmény jelleg sütött róla távolról is. Már teli volt gyerekekkel az egész placc.
-Szép.- mondtam elismerően. -Az. És, örülj, hogy a szomszédom vagy és ismersz, különben itt már első nap szét tépnének.- mosolygott "biztatóan" Harry.
-Na, kösz Harold. Ezzel megnyugtattál.- forgattam a szememet hálásan.
-Tudod, hogy csak húzom az agyadat!- karolta át a vállamat nevetve. Harry hangos, mély nevetésére rengetegen visszafordultak.
Pár lánycsapat kuncogva össze kapaszkodott. Mindenki olyan furcsán nézett rám. Mintha én lennék a fekete bárány sok fehér között.
-Miért néz így rám mindenki? - kérdeztem suttogva.
-Mert senki nem ismer téged. Meeeg lehet, hogy nem említettünk neked valamit a fiúkkal...-vakargatta a fejét.
-Ne ijessz meg! Mit?- böktem meg nevetve.
Hazza a lehető legfeltűnőbben összekulcsolta a kezeinket, mire néhány bámuló ember még a száját is eltátotta. De mielőtt félre értenétek, nem járunk Harryvel.
-Mi itt... Amolyan... "Suli legnépszerűbb gyerekei" vagyunk.- sóhajtott.
-Na nee... És akkor most én is... Közétek tartozom??- kuncogtam.
-Hát, mondhatjuk így is.- vont vállat Harry.
-Remek. Ömm... Merre van az igazgatói?
-Épp itt.- mutatott egy szépen lakkozott faajtó felé.-Bejöjjek veled?- szorította meg a kezem lágyan.
-Igen, légyszíves.- mosolyogtam kérlelő arccal.
-Oké.- mosolygott vissza és elengedte a kezemet, majd bekopogott.
Egy kontyozott hajú, csinos öltözetű, barátságos tekintetű, vékony hölgy nyitott ajtót.
-Jó reggelt Mrs. Collins. Ő itt Perrie, az új tanuló.- Harry.
-Jó reggelt Mr. Styles. És Miss...- itt kérdően rám nézett.
-Edwards.- fejeztem be.
-Miss Edwards. Jöjjön beljebb. Mr. Styles maga csak maradjon kint!- mondta nyugodtan Mrs. Collins.
Bementem mellette a szobába, ő meg becsukta az ajtót.
-Szóval. Ezek szerint már is szerzett ismerősöket az iskolában. Gyorsan barátkozik..-állapította meg az igazgatónő.
-Neem.. Igazából Harry a szomszédom... együtt jöttünk már ma is.
-Ennek felettébb örülök. Nos, Miss Edwards, egyelőre akkor Mr.Styles osztályába helyezem, és kövesse minden órára a fiatalurat. Ha ennyire jóban vannak, akkor valószínűleg ez sem fog nagy gondot okozni.- mosolygott a diri.
-Persze. Akkor Harry nyakán fogok lógni egész nap -mosolyogtam vissza.
-És, Miss Edwards, ha kérhetem, akkor legyen szíves kicsit kevésbé mini ruhákban megjelenni. Én értem, hogy csinos, meg minden, de nem iskolába való. Mármint...  hordhat csinos ruhát, csak kicsit visszafogottabbat. Kevésbé... feszülőset. - mondta kedvesen Mrs. Collins.
-Rendben. Értettem Mrs. Collins.- bólogattam.
-Akkor jó. Most elmehet Miss Edwards. Teljen jól az első napja iskolánkban! Érezze jól magát!
-Köszönöm. Viszlát!- És kimentem.
Harry ott várt ahol hagytam. Annyi különbséggel, hogy Liam, Louis, Niall és Zayn itt voltak vele.
-Sziasztook!!- öleltem meg mindenkit, mire ismét egy csomó ember ámuldozva nézett.
-Komolyan ide jársz?- kérdezte Zayn fülig érő szájjal.
-Aha. - bólintottam szintén vigyorogva.- Ja, és Hazza, ma egész nap veled kell  lennem minden órán... vagyis.. azt mondta az igazgató, hogy ma kövessem a te órarendedet és hogy legyek melletted, hogy mindent megmutass stb..- forgattam a szememet.
-Értem.-Harry.
-Akkor egész nap lesz 5 testőröd, mert mind egy osztályba járunk. -vigyorgott Zayn boldogan és felkapott.
Egyik keze a hátam alatt másik pedig a térdhajlatomban, és mint egy őrült, úgy rohant velem végig a folyosón, azt ordibálva : "Itt az új láány!!". Én nevetve, arcomat eltakarva, rákvörösre pirulva kapaszkodtam Zaynbe.
Mögöttünk a többi srác is ott rohant visítva. Aztán Zayn meg állt és letett. Az emberek (főként a lányok) úgy néztek rám, mint a véres rongyra. Én nem bírtam abbahagyni a széles vigyorgást.
-Nem vagy normális !!- löktem meg játékosan Zaynt.
-Tudoom.- nevetett édesen én meg megöleltem.
Ekkor megszólalt a csengő mi meg mentünk az első órára, ami KÉMIA volt.
Persze ez még csak amolyan beszélgetős óra.
-Jó reggelt gyerekek. -lépett be a tanár a terembe.
-Jó reggelt Mr.Tomson.-az osztály kórusban.
-Oh, ahogy látom itt van az új diákunk is. -mosolygott rá barátságosan.- Szabad a kedves nevét esetleg?-kérdezte Mr. Tomson.
-Perrie Edwards.-válaszoltam.
-Rendben Miss Edwards. Foglaljon helyet, ahol akar. -mutatott az üres padokra a tanár úr.
-Köszönöm.-motyogtam és Leültem az első olyan padba, ahol minden hely szabad volt.
Éppen csak elővettem a kis jegyzetfüzetet, amit hoztam, leült mellém, Zaynt megelőzve egy kedves mosolyú lány.
-Szia! Jesy Nelson vagyok.- mutatkozott be.
-Ömm.. szia.. Én Perrie Edwards-mosolyogtam rá bizonytalanul.
-Hali Jesy!- lépett mellén Zayn, akit Jesy megelőzött a helyfoglalásban.
-Sziaa Zayn!!- állt fel és megölelte. -Jesszusom, te magasabb lettél.-állapította meg Jesy.
-Nem mondod?!- tátotta el színpadiasan a száját Zayn.
-De. Na keress egy helyet. Én dumálni akarok az új lánnyal. -nevetett Jesy.
-Nem tudok. Éppen elfoglalta egy Jesy Nelson nevű hölgy -Zayn.
-Mi van??-nézett érdekesen Jesy.
-Aha. Perrie mellett én ülök. Régebb óta ismerem.- mondta Zan egy halálos félmosollyal az arcán.
-Mióta?-Jesy.
-Liam szülinapja óta. Szóval, mélyen tisztelt Nelson kisasszony, majd szünetben beszéltek Pezz-el. -Zayn.
-Ennyi öröme ne legen az embernek az első nyomorult iskolai napban...-nevetett Jesy és egyel hátrébb ment.
Zayn lepakolt mellém és rám mosolygott.
 -Ez nem volt szép, ugye tudod? Szegény lány, ő volt az első ebből a suliból, aki némi érdeklődést mutatott irántam. És nem volt olyan feje, aki ki akar nyírni amiért veletek vagyok.- húztam el a számat.
-Ő az elsőő? Akkor én nem is számítok??- kérdezte olyan fejjel, mint egy zárt osztályos elmebeteg.

-Dehogynem!! - válaszoltam majd' megfulladva a röhögéstől.
-Azéééééért!!!- mondta még mindig olyan idegbeteg fejjel és átölelt.
-Gyerekek, ezen az órán még csak elmagyarázom a tanmenetet és nagyjából a jövő héttől kezdjük a komolyabb tanítást.-a tanár.
Zayn elkezdett írni valamit a saját jegyzetelős füzetébe, aztán kitépte a lapot és elém csúsztatta.
A levél :
Z: Szép vagy! 
Én: Köszi. De ezt most mire?
Z: Mit mire??
Én: Hát ezt a bókot.
Z: Arra, hogy jól nézel ki. :D
Én: Ja, okéé...:)
Z: Nincs kedved suli után eljönni velem valahová? A fiúk nélkül. Csak ketten.
Én: Ezt most vegyem randi kérésnek? :DD
Z: Veheted annak is...
Én: Háát... végül is úgy sincs tanulnivaló.:D
Z: Akkor majd szünetben megbeszéljük:))
Én: Okéé :3
Ezek után én egész nap mosolyogtam.
Arra jutottunk Zaynnel, hogy hazamegyek Harrvel suli után és Zayn majd értem jön és elvisz valahová.
Mivel ma csak 4 óra volt megtartva hamar mehettünk haza. Harry és én beültünk a kocsijába és elindultunk. Én még mindig halványan mosolyogva nézegettem a telefonomban azokat az SMS-eket, amiket Zaynnel ejtettünk Biológia órán, amikor nem egymás mellett ültünk.
-Miért mosolyogtál ma egész álló nap?- kérdezte hirtelen Harry.
-Ja, csak... - nem akartam elmondani neki a ma délutáni programomat, mert ha Zayn nem mesélte neki, azt valószínűleg okkal nem tette.- csak jó kedvem van.
-Mitől?
-Nem tudom. Gondolom attól, hogy veletek járok egy suliba. És, hogy mostanában ilyen remek idő van itt Londonban.- mosolyodtam el még jobban.
Huhh!! Mekkora mák, hogy tudok hazudni!- gondoltam magamban megkönnyebbülten.
5 perc múlva már Harryék háza előtt is voltunk.
-Köszi a fuvart! Majd holnap reggel találkozunk! Puszi!- intettem neki és szaladtam haza.
-Szia kicsikém, milyen volt az első napod?- kérdezte anyám, amint beléptem az ajtón.
-A lehető legjobb!- mosolyogtam még mindig és felmentem a szobámba.
Levetettem magam az ágyra, mert még csak háromnegyed 1 volt, Zayn pedig 4-re jön.
Zaynre gondolva kicsit bealudtam......