2013. június 26., szerda

Chapter 48.~ Madison Square Garden..

Hatalmas örömmel  jelentem be, hogy nem ez az utolsó rész! :) Eldöntöttem, hogy MEg írom még azt a két részt, ami kell ezen kívül az ötvenig, szóval még kettő (sőt, ezzel együtt három) részig élvezhetitek a blog történetét. És akkor most jó olvasást mindenkinek! :)
Puszi:-Szikraa.♥

*1 évvel később*

-Nem Zayn, biztos, hogy nem tudunk hazamenni karácsonyra - erősítettem meg az eddig is biztos tényt.
Így egy évvel az X-Factoros győzelmünk után megjelent a legelső önálló stúdió albumunk, ami a DNA nevet viseli.
Most pedig azért nem tudunk hazamenni, mert lemezturnén vagyunk. A DNA turnén. Vacak érzés, hogy még karácsonykor sem lehetek otthon, de mindennek meg van az ára. Megnyertük az X-Factort és most vállalnunk kell, hogy ez ezzel jár.
-Perrie, kérlek! Több, mint 3 hete nem láttalak - könyörgött.
-Zayn, ez nem rajtam múlik! Egy koncertet pedig nem lehet lemondani a Madison Square Gardenben, ahol eddig nagyon úgy néz ki, hogy telt ház lesz. Sajnálom Zayn, de most a munkám a legfontosabb - magyaráztam el neki.
-Tudod mit Perrie? Rájöttem, hogy iszonyatos hiba volt, hogy megnyertétek azt a tehetségkutatót. Amióta klipeket forgattok, dalokat vesztek fel, koncertezni jártok, és a többi, azóta egyre nagyobb az arcod. Nem tudom, hogy mire játszod az eszed Pezz. Én nem ilyennek szeretlek, hanem egy olyan nőnek, aki magabiztos de nincs elszállva magától. Mostanra pedig azt veszem észre, hogy kibaszottul elszálltál, nagyképű lettél és leszarsz mindenkit. Mindenkin átgázolsz csak azért, hogy te sikeres légy - vágta a fejemhez Zayn.
-Na jól van Zayn. Ha ennyire nem tetszik neked az, hogy végre valahára elértem valamit az életben, mindezt összesen 19 évesen, akkor nem kell járni velem oké? Meg leszek én szingliként is, nem kell, hogy egy pasi telefonon keresztül a nyakamban lihegjen még turné alatt is, amikor több száz kilométerre vagyok tőle - emeltem fel a hangomat. Mindenki rám nézett, aki a  szobában volt. Leigh, Jesy és Jade aggódva, a zenei producer meg mintha bolond lennék. - Ha ezt akarod, akkor vége! És ne hívj többet! - kiabáltam és letettem a telefont.
Elkapott a sírás én pedig kirohantam a legközelebbi mosdóba. Egyedül akartam lenni...

*Zayn szemszöge*

Miután összevesztünk Perrievel szó szerint falhoz vágtam a telefonomat, ami nagy csattanással esett szét a falon.
Nem értem, hogy Pezz miért száll el magától. Oké, értem, hogy jó hangja van és megnyert egy elég fontos tehetségkutatót, de nem kell ezért nagyképűnek lenni.
Gondolkoztam. Azon, hogy mit tehetnék most. Perrie New Yorkban van én pedig tehetetlenül ülök Londonban.Elmehetnék hozzá New Yorkba, de nem biztos, hogy jó ötlet lenne.
Felálltam, felvettem a telefonomat a földről és megvizsgáltam. Semmi különösebb baja, csak betört a képernyő. De legalább működik.
Visszadőltem az ágyamra és beletemettem a fejemet a párnákba.
Zayn Jawaad Malik, hogy te mekkora faszfej vagy - mondtam magamban. Legalább ez igaz.
Konkrétan elcsesztem a kapcsolatomat azzal, hogy hülyeségeket hablatyoltam Perrie-nek, mert nem tudott hazajönni karácsonyra. Gratulálok Zayn. Ügyes vagy....

*Perrie szemszöge*

Csak ültem egy helyben és vártam, hogy kezdetét vegye a próba.
A próba, a Madison Square Gardenben való fellépésünkhöz.
Vendégként fellép velünk Missy Elliott. Missy Elliott, aki évtizedek óta a Rap szakmában mozog, és már-már a Rap női legendájának számít. Hatalmas megtiszteltetés volt ezért számunkra, hogy velünk akarta megcsinálni a ,,How Ya Doin'?" című dalfeldolgozásunk második verzióját és még elfogadta a felkérésünket, hogy velünk lépjen fel itt a Madison Square Gardenben.
-Ó, Perrie, én még mindig nem tudom megszokni, hogy lila a hajad - nevetett Leigh mellém ülve. Igen lila haj. Valamiért mindig is imádtam váltogatni a hajszínemet.
-Én már megszoktam - feleltem szokatlanul komoran. Ez a veszekedés és szakítás Zaynnel eléggé keresztbe tett a jó kedvemnek.
-Jajj Pezz ne szomorkodj már! Tudom, hogy szereted, de ne hagyd, hogy ez álljon annak útjába, hogy ma este minden perfekt legyen. Oké? - vigasztalt engem átölelve Leigh.
-Rendben- sóhajtottam egy nagyot és megráztam a fejemet, mintha attól kiszállnának belőle a gondolatok.
-Na ez a beszéd! Na kezdjünk neki a próbának, mert itt fogunk meghalni - nevetett és felálltunk.
Odamentünk a többiekhez és elég mélyen beleástuk magunkat a próbába.
Olyan délután 4-5 körül végeztünk és egyből mentünk is ruhapróbára.
Ruhapróba után kénytelenek voltunk ide visszajönni és megvárni a sminkest.
Amint az idért mind a négyünket szépen kisminkelt a koncertre. Rettenetesen izgultunk. A Madison square Garden a világ legelismertebb csarnoka. 20 ezer ülőhely van benne, és mi 5200 híján telt házas előadást tartunk. 
Elérkezett hát az a perc, amikor ki kell állnunk több ezer ember elé, akik mind arra várnak, hogy lássanak négyünket, mert a koncert este 8-kor kezdődik.
-Várjatok, lányok még egy képet csinálok rólatok, mielőtt kimentek - kapott el gyorsan minket anyu.
A lányokkal beálltunk egymás mellé és mosolyogtunk.
A kép után felmentünk a színpadra. A közönség teli torokból, egy emberként, fülsiketítően visított.


***

A koncert tökéletesen flottul ment. Még tovább is tartott, mint kellett volna. este 10-ig énekeltünk a tömeg előtt, ami jóval több, mint amennyit terveztünk.
Még a koncert alatt is azon agyaltam, hogy mi lehet most Zaynnel. Elhatároztam, hogy felhívom, de nem az én telefonomról, mert mi van, ha nekem nem veszi fel?
-Jess elkérhetem a mobilodat? Fel kell hívnom Zaynt - mondtam csöndesen, mikor már a kocsiban ültünk, ami a szálloda felé vezet.
-Persze Pezz, itt a mobilom - nyújtotta oda nekem a készüléket.
-Köszi - mosolyogtam és bepötyögtem Zayn számát, amit a gyors hívó néhány számjegy után ki is dobott.
A fülemhez emeltem a telefont és vártam. Vártam, hogy Zayn felvegye. Nem vette fel.
De hát miért? Londonban még csak délután 5 óra van.
Megpróbáltam még egyszer.
-Szia Jess, mizujs? - vette fel Zayn.
-Zayn... Nem Jesy vagyok, hanem Perrie. Figyelj én... - mély levegő. - Sajnálom - amikor ezt kinyögtem lehunytam a szememet. Végig az a mondás forgott a fejemben, hogy az kér előbb bocsánatot, aki jobban szereti és tiszteli a másikat. Ezek szerint én szeretem és tisztelem jobban Zaynt.
-Perrie... Éppen most akartalak hívni... - Zayn. - Nem neked kellene most bocsánatot kérned. Én voltam a bunkó. Igazából nem is tudom, hogy miért vágtam a fejedhez azokat a dolgokat. Te egyszerűen olyan vagy amilyen. És lehetsz akármennyire is akár nagyképű, vagy megjátszós, én így szeretlek. Hozzáteszem nem vagy az. Szóval kérlek bocsásd meg nekem azokat a meggondolatlan dolgokat, amiket mondtam - Zayn hangja a mondat végén kicsit elcsuklott.
Közben megérkeztünk a szálloda elé, kiszálltunk, de én intettem a lányoknak, hogy még lent maradok a szálloda bejáratánál telefonálni.
-Szeretlek Zayn - suttogtam a telefonba, mintegy válaszként arra, amit Zayn mondott.
-Akkor megbocsátasz? - kérdezte Zayn és a hangja teli volt reménnyel.
-Persze - nevettem.
-Köszönöm -hallottam a hangján, hogy mosolyog.
Szinte elképzeltem, ahogy az ablaka előtt ül, néz kifelé és mosolyog..





Én a szálloda előtt álltam, nézelődtem és úgy telefonáltam vele.
-Mennem kell drágám. A lányok már régen fent vannak a jó meleg szállodai szobában én meg itt szobrozok lent a szálloda előtt a hidegben és kezdek picikét megfagyni. Szeretlek, jó éjt -köszöntem el.
-Én is szeretlek. Holnap beszélünk, álmodj szépeket, szia... és boldog karácsonyt - köszönt el Zayn is.
-Neked is - mondtam halkan és lehunytam a szememet. egy könnycsepp kigördült a szememből. Nem vagyok mellette karácsonykor.
Pedig a tavalyi karácsony volt a legjobb. Azt sosem felejtem el.
Letettem a telefont és elindultam felfelé a szobába.
-Na mi van? - kérdezte Jade, amikor beléptem hozzájuk.
-Semmi sem. Beszéltem Zaynnel és kibékültünk meg minden. De nem tudom, hogy ti hogy vagytok vele, de én haza akarok menni karácsonyra - dőltem hátra az egyik fotelban, de aztán felálltam, odaadtam Jess-nek a mobilját és visszaültem szépen, kényelmesen az lőbb elfoglalt helyemre
-Én is. Látnom kell Niallt - biggyesztette le az ajkát Jade szomorúan.
-Én meg meghalok Jordan nélkül - Leigh.
-Hhh... Nekem az én Jordanem hiányzik - sóhajtott Jesy.
Ja, igen. Jesy is felszedett magának egy Jordan nevű srácot. Néha kicsit furcsa, hogy Leigh-nek is meg Jess-nek is Jordanje van, de őket általában vezetéknévvel különböztetjük meg.
Tehát Jesy-nek Jordan Banjo, Leigh-nek Jordan Kiffin.
Kicsit bonyolult, de az a lényeg, hogy a Little Mix tagjai közül már senki nem szingli....



Hellóka mindenki! 
Eldöntöttem, hogy, ha beledöglök is megírom nektek azt az 50. részt, szóval nem ez az utolsó. 
Remélem ez a rész mindenkinek elnyerte a tetszését. 
Kérlek írjátok le nekem kommentbe, vagy chatbe, hogy kinek i a véleménye arról, hogy hamarosan vége van a blognak. Ki mennyire szomorú, stb. :) 
Na szóval sietek a következővel! 
Puszii: -Szikraa.♥

1 megjegyzés:

  1. eszméletlen jó lett:D Szval én most kérnék/kérdeznék tőled valamit..:) Imádom a blogodat és azt is tudom és megértem,hogy az ihlet az véges...és azért is nagyon tisztellek,hogy 50 rész le fogsz írni..és köszönöm is,nagyon..:) DE esetleg egy 2. évadot nem tudsz beiktatni..?!:) Mármint lehetne arról írni,hogy mi lesz a karrier után és esetleg a többiekről is írhatnál részletesebben..:) hozzáteszem ez csak egy bugyuta gondolat ami egyik percről a másikra jött..és azt sem tudom,hogy mit tervezel a hátralevő 2 részben .,.csak egy szerény ötlet volt,és már azt köszönöm,hogy leírtad eddig ezt a 48 részt..mert nagyon imádtam/imádom...és köszönöm ezt a sok élményt amit a blogod adott nekem..:) Köszönöm <3 :))

    VálaszTörlés