Chapter 24.~ Otthon...

Amikor leszállt a repülő még feszültebb lettem. Féltem, hogy mit fognak hozzám szólni. Lehet, hogy azt mondják majd, hogy még csak látni sem akarnak többet. Ez a rosszabbik eset. A jobbik, pedig, hogy Megbeszélünk mindent, és nagyjából rendbe jön az élet. Reménykedem ebben.
Kisétáltunk a terminálra és én megláttam a 3 legjobb barátnőmet mosolyogva várni rám. Nem tudtam mit reagálni, csak odarohantam hozzájuk és megöleltem őket.

-Lányoook!!! - visítottam, amikor hozzájuk értem. -Nagyon sajnálom! - nyögtem egyből.
-Perrie! Istenem, nem hiszem el, hogy itt vagy!! - Leigh.
-Nagyon nagyon nagyon hiányoztál te hülye szőkeség! - Jesy.
-Ti is nekem! Higgyétek el, hogy nagyon sajnálom! - szabadkoztam végig.
-Ajj Perrie, ezt majd megbeszéljük! - Jade. - Most menjünk Zaynhez, vaagy... - kezdte Jade.
-Zaynhez. De figyeljetek... lányok, ő itt Cher. Nála laktam Francia országban. Őt vigyétek el hozzánk oké? - kértem barátnőimet.
-Jó. Én elviszem. - Vállalkozott Jade.
-Köszönöm Jady - öleltem meg.
-Akkor menjünk mi meg Zaynhez! - Jesy.
-Jó...- motyogtam szomorúan, abba belegondolva, hogy hol is van most Zayn.
Elindultunk a rendőrség felé. Minden izmom összerándult, ahogy megálltunk az épület előtt.
Lassan be ballagtunk és éppen akkor vitték Zayn-t ki egy szobából. Bilincsben. Rettenetes látvány volt.
-Zayn! - kiáltottam el magam és oda rohantam hozzá.
Éppen csak megérintettem a felkarját a rövid ujjú pólójában, egy rendőr manus lefogott és vagy 5 lépéssel távolabb tolt Zayntől.
-Lassan csak kisasszony! - figyelmeztetett fenyegetően.
-Kérem! Kérem, hadd menjek oda hozzá! - könyörögtem vergődve, könnyes szemekkel.
Zayn könyörögve nézett mind a két rendőrre, amik mellette voltak, aztán még arra is, amelyik engem fogott. A három rendőr összenézett, majd lassan elengedett a fogva tartóm.
Zayn elé léptem és a nyakába ugrottam. Ő átölelte a derekamat, én pedig a nyakát. Mélyen beszívtam kellemes illatát. Nagyon hiányzott már.
-Zayn, sajnálom! Sajnálom, sajnálom, sajnálom! - susogtam a vállába.
-Perrie... - csak ennyit suttogott a fülembe és megcsókolt, közben meg felemelt.
-Sajnálom! Zayn, bocsáss meg! - nyögtem a csókunkba.
-Szeretlek! És örülök, hogy visszajöttél - Zayn.
-Ugye nem haragszol? - kérdeztem, amikor lábam újra a földet érte.
-Valahogy rád nem tudok haragudni. Inkább magamra, hogy ekkora baromságot csináltam - ölelt magához még szorosabban.
-Szeretlek! - mondtam és közelebb akartam húzni magamhoz egy csókra, de a kísérő rendőrök elhúzták mellőlem Zaynt. -Nee!! - hisztiztem.
-Vége a látogatásnak. Holnap 10-től jöhet megint - mondta szigorúan a rendőr.
-Még egy pillanatot kérem! - kérte Zayn nyugodtan, mire a rendőr elengedte.
-Ne felejtsd el, hogy szeretlek! - suttogta nekem, mire én megcsókoltam.
-Én is szeretlek - mosolyodtam el nagyon nagyon halványan és tehetetlenül figyeltem, hogy Zaynt elviszik.....


Hát, ennek a résznek már talán egy ici-picit vidámabb hangvétele volt. :) Remélem tetszett! 5 komi és következő :)) ♥
Ezt kérlek titeket, hogy eki még nem tette meg az olvassa el! : http://changemylifewithpezz.blogspot.hu/2013/05/egy-kis-valami.html
IMÁDLAK BENNETEKET : -Szikraa.♥