2013. május 25., szombat

Chapter 36.~ Borzasztóan Kívánlak..

Kezdtük kissé jól érezni magunkat néhány koktél után. Nem voltunk részegek, de már az alapozott jókedv megvolt.
Leigh kicsit nagyon összebarátkozott Kellan Lutz-zal, az alkonyat filmek Emmett-jével, és éppen vele flörtölt. Ahogy láttam kölcsönösen bírták egymást.
-Hé, bocsi, ide ülhetek? - kérdezte tőlem maga Taylor Swift, nekem meg majd' meg állt a szívem, mert egy mellettem lévő helyre pályázott.
-Öhmm... Igen, persze. Csak nyugodtan - mosolyogtam rá, mire ő vissza rám és leült.
-Hogy hívnak? - fordult felém Taylor.
-Khmm... Öö... Perrie Edwards - feleltem még mindig extázisba esve.
-Taylor Swift - mutatkozott be ő is kedvesen, pedig biztos vagyok benne, hogy tudta, hogy tudom ki ő.
-Ezt tudtam - mosolyogtam.
-Sejtettem - Taylor. - Amúgy Edwards... Ez olyan ismerős név - kezdett agyalni.
-Apám a főszervező - jelentettem ki lazán.
-Jaa, akkor onnan - bólogatott. - És fel lépsz? - kérdezte és a színpad felé bökött.
-Jaj nem.. Már csak az kéne - forgattam a szemem.
-Ajj. Annyira nem lehet szörnyű a hangod - mondta kedvesen olyan stílusban, mintha tök egyértelmű lenne, hogy nincs rossz hangom.
-Hát... Nem tudom - ráztam a fejem.
-Akkor énekelj valamit! - nézett kíváncsian Taylor.
-Itt mindenki előtt? Soha! - ráztam nemlegesen hevesen a fejemet.
-Ugyan már! Akkor holnap eljössz velem? És akkor meg tudod mutatni, mit tudsz - kérdezte. Ez nagyon meglepett.
Ő hív el engem holnap úgy, hogy nem is ismer igazán. Belül sikítottam az örömtől, kívül azonban próbáltam nyugodt maradni, annak ellenére, hogy legszívesebben visítva rohangáltam volna, mint valami félkegyelmű.
-Ömm... Majd még megbeszéljük oké? - mosolyodtam el nagyon szélesen.
Nem akartam egyből olyannak tűnni, aki bármire igent mond.
-Jó - bólintott Taylor és lelépett.
Magamhoz vettem még egy Bloody Mary koktélt, és elindultam megkeresni Zaynt.
Éppen nagy buzgón nyújtogattam a nyakamat a hírességek tömegében, hogy megtaláljam, akit keresek, amikor hátulról két erős, nagy kéz érintette meg a derekam.
-Csak nem engem keresel Baby? - hallottam meg a fülemben azt a hihetetlen szexi, Istenhez méltó hangot. Zaynét.
-De - feleltem és megfordultam. - Nagyon is téged. Merre kószáltál? - megfordultam, karjaimat a nyaka köré fontam, mélyen a szemébe néztem, és megnyaltam az ajkamat. Tudtam, hogy ez mindig "kicsit" bevadítja, én meg most éppen kínzós kedvemben voltam.
-Miért csinálod ezt velem? Hm? - súgta a fülembe és közelebb húzott magához.
-Talán nem tetszik? - súgtam vissza.
-De nagyon is. Csak ezt nem akkor kéne, amikor nem tudok semmit csinálni veled, mert egy díjátadó gála kellős közepén vagyunk - morogta Zayn.
-Haha. Ezért nevezik kínzásnak - nevettem kicsit. - Ilyenkor el kell döntened, hogy vagy berángatsz a mosdóba és ott tépsz le rólam minden ruhát, vagy megvárod a nagyon nagyon késő estét, esetleg hajnalt, amíg hazaérünk és addig tartod magad, mint egy pap. Én meg, mint egy apáca - forgattam a szemem.- De, tudod én már borzasztóan kívánlak, úgyhogy... - elhallgattam
-Hmm... az első variáció elég csábító. De... Túl szép a ruhád, és túl jól áll neked ahhoz, hogy csak úgy letépjem rólad - habozott. Kezdtem besokallni az időhúzásától.
-Ajj ne hülyéskedj már! Döntsd el! Mosdó, vagy otthon az ágy? - tettem fel neki a kérdést.
-Héé, kislány, mi ez a hirtelen bevadulás? Eddig sosem voltál még ennyire... hogy is mondjam? Sose akartad ennyire, hogy lefeküdjünk - kuncogott Zayn.
-Azt te csak hiszed! De, ha engem kérdezel talán az a pár Bloody Mary, Pina Colada és Mojito erősíti fel bennem a vágyat és a késztetést, hogy most azonnal elrángassalak valahová, ahogy csak ketten vagyunk - haraptam meg ismét az ajkamat.
-Neked nem szabad alkoholt adni ugye tudod? Meghülyülsz tőle - Zayn.
-Tudom. De ilyen bulikon és rendezvényeken csak százalékos dolgokat iszom. Ami azt jelenti, hogy a buli végére nem biztos, hogy olyan ártatlan leszek, mint előtte. És az összefüggő beszéd sem megy mindig. Ez most határeset - nevettem csak úgy.
-Na jó. Most. Azonnal. Mosdó - mondta Zayn szigorúan.
Valamiért lepillantottam a földre és láttam, hogy Zayn nadrágja már igen szűkösen áll rajta. Elnevettem magam, megfogtam a kezét és nagy léptekkel elindultunk a célunk felé.
Amint beértünk, Zayn erősen becsapta maga mögött az ajtót, és engem a mosdópultnak nyomva támadott le.
Hevesen csókolt és már-már türelmetlenül húzta fel a hasamig amúgy is mini ruhámat.
-Remélem nem baj, ha most nem állok neki kibogozni téged a ruhából Édesem - búgta vágytól rekedt hangon a fülembe.
-Pont leszarom - lihegtem válaszként és Zaynen már nem is volt gatya.
Mosolyogva rám nézett, végigsimított a testemen és ujjai erősen a combomba mélyedtek.
Innentől a képzelőerőtökre bízom..



 Halihóó!! Az lenne, hogy nagyon nagyon nagyon köszönöm a 21 rendszeres olvasót és köszöntöm az új olvasókat a blogon! ^^ 
Remélem tetszik ez a fejezet! :) Sietek a kövivel!! *-* 3-4 komi és hozom :3
Puszii : -Szikraa.♥

5 megjegyzés:

  1. Hűűű anyám ez b*szott jó lett :DDDD
    Kövi hamarr :3 :D

    VálaszTörlés
  2. Wáááááá
    Ez az első véleményem :3 Szóval marhajó,siess a kövivel!! :D

    VálaszTörlés
  3. Ezt nem nézném ki az igazi Pezz-ből:DDD De nagyon jó lett!:DD Hamar!!

    VálaszTörlés
  4. Szia:)
    Nagyon jó lett:)
    Siess a következõvel:)
    Puszí:*

    L.xx

    VálaszTörlés
  5. annyira hihetetlenül imádom <3 siess^^ xx

    VálaszTörlés