Chapter 31.~Izgalom..

Reggel Hatchi morgására ébredtem.
Kinyitottam a szememet és megláttam mire morog olyan hevesen.
Éppen az egyik kis leszedett párnahuzattal küzdött, ami valamilyen módon lekerült a párnámról.
Lerángatta a földre és ott folytatódott a harc a fehér anyaggal.
Hatchi egy édes mozdulattal belecsavarta magát a huzatba és utána felnézett rám.

-Jó reggelt Szőrmók - köszöntem neki és felálltam és megsimogattam a fejét.
Ő csak kiszabadította magát és farkát csóválva leült előttem.
-Gyere Picúrom kiengedlek a kertbe! - mosolyogtam és elindultam kifelé.
Leértem és kinyitottam a teraszajtót. Hatchi kiszaladt, én pedig visszamentem a házba, de az ajtót nyitva hagytam, hogy kicsit kiszellőzzön a ház.
Megcsörrent a mobilom.
-Halii! - szóltam bele, amikor felvettem.
-Szia Pezz! Mikor megyünk Zaynért? - hallottam meg Harry hangát.
-Öhm... Hát most van fél 9. Az úgy jó, ha én kb 10-re elkészülök?
-Igen. nekem tökéletes. Majd csörögj rám! Puszi - és le is tette.
Se anyu, sem apu nem volt már itthon, hiszen általában korán reggel elmennek. Cher meg valószínűleg még alszik.
Felmentem a szobámba és elkezdtem készülni.

Háromnegyed tízre el is készültem. Mire kiléptem a szobámból Cher is fent volt már.
-Szia Csipkerózsika! Mi újság? - mosolyogtam.
-Hali... Tudod te milyen jó volt ilyen sokáig aludni?? - nevetett fel még mindig kicsit kómásan.
-Sejtem. De nekem mennem kell. Bemegyek Zaynért - haraptam az ajkamba, hogy elfojtsak egy hihetetlen nagy boldog mosolyt.
-ZaynÉRT?? Nem Zaynhez? - vonta fel a szemöldökét Cher.
-Nem Cherry, ZaynÉRT megyek. Harry intézkedett és 110 fontot kell befizetnem, hogy kihozzam Zaynt. Na de én megyek is. Vigyáznál Hatchi-ra? Köszi puszó! - köszöntem, adtam neki három puszit és mentem is.
Miközben lassan átbaktattam a szomszédba megcsörgettem Hazza-t.
Amint újra a zsebembe tettem a telefont Haz kilépett az ajtón.
-Szia! - adott két puszit.
-Szió! Siessünk, már nagyon várom, hogy kettesben legyek Zaynnel! - dörzsöltem össze két izgalomtól nyirkos tenyeremet.
-Oké - kuncogott fel Harry és beültünk a kocsijába.
Egész úton vigyorogtam, mint a vadalma.
Amikor végre megérkeztünk 100 km/h-ra kapcsolva kiugrottam a kocsiból és berohantam a rendőrségi épületbe.
-Jó reggelt! - köszöntem kedvesen. - Öhm... Zayn Jawaad Malik óvadékát szeretném letenni . mosolyogtam.
-Jó reggelt. Az óvadék 150 font lesz - mondta már-már fájdalmas unalommal a nő, aki a pultban ült.
-Nem 110? Nekem tegnap azt mondták - húztam össze a szemöldököm.
-Igen, de megváltozott - magyarázta egy csöppnyi lelkesedés nélkül.
-Na jó, engem nem érdekel, én akkor is befizetem akármennyi legyen is. Itt kell fizetnem? És utána rögtön ki is engedik Zaynt? - érdeklődtem.
-Majd mindkettejüknek, azaz magának és a rabnak is ki kell tölteniük egy adatlapot, aztán mehetnek. A fizetést a rendőrfőnöknél intézze, én nem vagyok bank - húzta a száját a hölgy.
-Rendben. És hol találom a...
-Itt vagyok Perrie! - szólalt meg Leslie hangja.
Igen, tegnap annyira jóban lettünk, hogy már tegeződünk, stb.
-Szia Les - köszönésem hallatán a pultos asszonynak leesett az álla is, és szinte koppant a padlón.- Akkor mi lesz Zaynnel?
-Először is bemegyünk érte, kitöltitek a lapot, befizeted nekem az óvadékot és készen is volnánk - Leslie.
-Oké! Akkor menjünk Zaynért - csaptam össze a tenyeremet és ajkamat rágcsálva elindultam Harry jobb oldalán Zayn cellája felé...



Nos, mint tudjátok gondolkoztam egy Harry-s blogon. Rájöttem, hogy nem szeretné még egy blogot kezdeni, mert előbb inkább befejezem ezt, ha már ennyire szeretitek. ^^
De ne aggódjatok, ha ezzel a bloggal végzem, akkor ígérem, hogy a következőben sem fog csalódni az, aki itt volt velem végig, és szereti az írásaimat. 
5 komi a következőig!  Puszi imádás : -Szikraa.♥